A gyűjtemények mint befektetés: a képregények és játékok értékállósága
A gyűjtőszenvedély, és ezáltal a gyűjtemények mindig is vonzották az embereket, és sokan megrögzötten gyűjtenek különféle tárgyakat. De a gyűjtés nem csupán hobbi, hanem értékálló befektetés is lehet. A képregények és játékok, mint értéket képviselő gyűjtemények, az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a befektetők körében. Ahogy szerte a világon, úgy Magyarországon is. A befektetés gondolata viszont ezen a területen eléggé megosztó - a hardcore rajongók nem szeretik a befektetés céljából vásároló gyűjtőket, mert ellenzik azt a szemléletet, hogy valaki későbbi (várható) haszonszerzés céljából tömegével vásárol fel akár limitált kiadásokat is, ezzel pedig más "valódi" gyűjtőknek teremt nehéz helyzetet a jelenben. Mindkét oldalnak van igazsága, de tegyük ezt a gondolatot most félre egy kicsit, és nézzük meg, miért is lehet jó a játék és képregény, mint értéktartó befektetés.
A képregények értéke
Történeti jelentőség: Sok képregény klasszikus státuszra tett szert, különösen a korai megjelenések. Az olyan ikonikus karakterek, mint Superman, Batman vagy Pókember első számai rendkívül keresettek lehetnek. Egyszerű oka van - az idő előrehaladtával ezek egyre nehezebben beszerezhetőek, és hiába az újrakiadás, az első sokkal nagyobb értéket képvisel az igazi gyűjtők körében. Szintén nagyon népszerűek tudnak lenni azok a darabok, ahol egy szereplő először bukkan fel (például a magyar kiadású Csodálatos Pókember sorozat a kilencvenes évekből, Venom első megjelenése). Minden sorozatból természetesen az első szám a legrégebbi, de nem lehet tudni előre, hogy melyik széria meddig fog futni, és melyik darabja miért és mekkora értéket fog képviselni a jövőben. Az esélyek azért jellemzően jobbak a régebbi daraboknál.
Állapot és ritkaság: A képregények értéke nagymértékben függ állapotuktól és ritkaságuktól. Az első kiadások, különösen a jó állapotú példányok, évek alatt drámaian növelhetik az értéküket. Ha saját részre vásárolunk és gyűjtünk, akkor ezt természetesen az olvasás és a birtoklás öröméért tesszük, így nem feltétlenül figyelünk oda a karc- és gyűrődésmentes tárolásra vagy óvatos lapozásra. Befektetés céljából vett füzeteket, könyveket, érdemes fóliában és dobozban tárolni, lehetőleg füst és páramentes környezetben, ahol nem ingadozik nagyon a hőmérséklet. Nagyon könnyű feladatnak tűnik ez, de valójában nagyon nehéz - a hosszú évek és évtizedek alatt rengeteg költözés történik meg, leázás, beázás, kölcsönadtam, nem került vissza, a kisgyerek szétszakította. És megannyi váratlan esemény lehet, ami egy pillanat alatt keresztbe törheti a hosszú távú befektetési tervet. Nem beszéle a legfontosabb dologról - ezek a gyűjtemények eléggé helyigényesek.
Piaci trendek: A képregényipar a filmgyártás és a popkultúra fellendülésével (valamelyest) nőtt, és a kereslet emelkedik, újabb befektetési lehetőségeket teremtve. Az utóbbi évek vitathatatlanul a képregényfilmek évtizede volt, hogy ez mennyire fog változni, azt persze egyelőre nem látni előre. Statisztikailag jelentősen lehet, hogy sokat nem dobott a képregényeladásokon, de a magyar képregénykiadás talán soha nem volt olyan jó bőrben mint az utóbbi években. Van olyan szereplő, akit több kiadó is tud futtatni (Pl. Pókember), és vannak olyan kiadások is, amik tíz évvel ezelőtt talán meg sem történhettek volna ekkora sikerrel (Pl. Thor, Loki vagy A Galaxis őrzői). Befektetési oldalról érdemes azt is nézni, hogy tud-e lépést tartani a korral a franchise (pl Alien, Batman, Tini Nindzsa Teknőcök), vagy tényleg csak egynyári slágerről van szó, amit csak jóval kisebb méretű közönség talál majd idővel értékesnek (pl. Nyugat+Zombik, Scott Pilgrim). Az utánpótlás kérdése itt is felmerül, hiszen a gyűjtői társadalom közössége, összetétele és életkora is évről évre változik, így jobbak az esélyek egy olyan befektetéssel, ami már kiállta, és a jövőben is (várhatóan) ki fogja állni az idő próbáját (pl Star Wars).
A játékok értéke
Retro játékok: Az 1980-as és 1990-es évekbeli társasjátékok, akciófigurák és videójátékok iránti kereslet dinamikusan növekszik, különösen azok körében, akik nosztalgiáznak gyermekkoruk kedvenc játékaival. Bár sokan megelégszenek sok mindenből a digitális verzióval (pl. film vagy képregény), az igazi rajongók a kedvenc karaktereik fizikai megtestesülésüket is a polcukon szeretnék tudni (pl Mortal Kombat vagy G.I. Joe akciófigurák). De azt megítélni, hogy a mai kor digitálisan sokkal naprakészebb gyermekei hogyan viseltetnek majd a fizikális gyűjtemények iránt, szerintem még elég nehéz megmondani. Személyes véleményem szerint, egy kézzelfogható társasjátéknak, kártyának vagy figurának, babának még mindig megvan a szerepe és a jelentősége a gyermekek számára is.
Különleges kiadások: Limited edition vagy különleges kiadású játékok, mint például a gyűjtői kiadások, szintén nagy értéket képviselnek, mivel sokan keresik ezeket a ritka darabokat (pl Last of us). A képregényekkel ellentétben, ahol a különleges kiadás általában csak néhány oldallal, vagy egy szebb borítóval több, itt jócskán akadnak olyan kiadások, amik sokkal több extrát tartalmaznak a mezei játékokhoz képest (pl figura, art book, stb). Ezzel együtt drágábbak is, ezért szűkül az érdeklődő közönség köre.
Állapot és eredetiség: Mint a képregényeknél, a játékok állapota és az eredetiségük is kulcsszerepet játszik az értékük meghatározásában. Ha igazán befektetés céljából veszünk játékot, akkor azt kibontani sem szabad. Akkor és addig adható el a legjobb áron, amikor már nem érhető el a piacon és amíg érintetlen és hibátlan a csomagolása. További szempont lehet a gyártó - mindannyian láttunk már noname gyártótól olcsón elérhető piaci árusnál is kapható Supermant, akinél Marvel embléma van a csomagoláson, és láttunk már korrekt méretű, minden porcikájában mozgatható Pókembert, neves gyártótól. Más minőség, más értéket is fog képviselni idővel, ez azért borítékolható.
Befektetési stratégiák
Kutatás és cél meghatározása: fontos, hogy alapos kutatás előzze meg a vásárlásokat, hogy megértsük, mely darabok válhatnak idővel jobb eséllyel vagy várhatóan értékállóvá. Vakon ebbe belevágni felér a szerencsejáték kategóriával. És ha már szerencsejáték, megkockáztatom (haha), hogy ezt a műfajt csak olyanok tudják igazán jól művelni, akik egyaránt szenvedélyes gyűjtők is. De ha nem, akkor is ismerni kell a területre jellemző tulajdonságokat. Érdemes rákeresni, hogy milyen népszerűségnek örvendenek az utóbbi években a nevesebb gyártók (Lego, Hasbro, stb), vannak-e feltörekvő újabb, ígéretes versenytársak (Funko, stb), és ahogy a részvények és kötvények piacán, itt sem árt a diverzifikáció, azaz ne mindent egy lapra feltenni.
De talán a legfontosabb a cél meghatározása. Milyen időtávon szeretnél és éves hozamra levetítve mekkora profitra szert tenni? A bankszámlán lévő érintetlen forintokat szépen lassan felfalja az infláció. A bank jóformán semmilyen kamatot nem ad a nem lekötött egyenleg után. A magyar piacot ismerve látható, hogy minden évben van áremelés, minden szektorban. Nem sokkal izgalmasabb valami kézzelfogható értékben tartani a pénzt, amelyet legalább az infláció mértékével emelve el lehet adni később?
És itt visszakanyarodnék a legelső gondolathoz, hogy mennyire ördögtől is való, ha valaki haszonszerzés (csúnya szóval élve: nyerészkedés) céljából tankol fel árukat befektetés céljából. A saját tapasztalatom az, hogy a rajongás (képregények, játékok) mértéke életkortól és élethelyzettől függően ingadozó, de akár ciklikus is lehet. Ez azt jelenti, hogy van, amikor minden hónapban szalad az ember az újságoshoz, vagy rendel egy Legot magának, meg vannak időszakok, amikor más dolog fontosabb (család, iskola, munkahely). A személyes igény változó tud lenni, de a piac a mi élethelyzetünk miatt nem tart pihenőt. Így van, hogy lemaradunk olyan kiadásokról, amiket később akár még bánunk is. Engem például jó érzéssel tölt el, hogy tudom, vannak olyan emberek az országban, akinél vagy majdnem tökéletes, vagy teljesen bontatlan csomagolású Batman Metal kötetet tudnék venni, mert lemaradtam róla ugyan, de ha fontos lenne, volna rá lehetőségem, hogy megvegyem. Drágábban természetesen, de ezt az árat, ha fontos nekem a termék, nekem kell megfizetnem, cserébe azért, hogy amikor lehetett volna, nem volt pénzem, vagy nem is foglalkoztam a dologgal.
Hálózatépítés: Ha befeketési céllal vásárol valaki popkulturális árukat, akkor nem árt csatlakozni csoportokhoz, ahol minden nap van valami új információ. Ezek közelebb viszik az embert az aktuális árakhoz, mi elérhető, mit kell külföldről beszerezni, de ami a legfontosabb, hasonló érdeklődésű emberekkel van körülvéve. Nagyon népszerűek újabban a közös érdeklődésre alakított csoportok, amik végül kereskedelmi közösséggé alakulnak át. Általában a csoport alapítója vagy eleve ezzel a szándékkal, a hálózatépítéssel vág neki egy ilyen közösségépítésnek, vagy időközben jön rá, hogy a saját csoportjából pénzt is kereshet. Ez sem feltétlenül elítélendő, hiszen ha valami nagyon konkrét dologra vadászom, az ilyen típusú csoportokban mindig megtalálnak egy-egy ajánlattal. A hálózat- vagy közösségépítés minden esetben extra előnyhöz juttathatja a hosszú távban gondolkozó befektetőt. És az lehet igazán hiteles, aki tényleg jól ismeri a portékáját és a célközönségét. És be van spájzolva mindenből, hogy egyből ki tudja szolgálni az érdeklődőket!
Megőrzés: A megfelelő tárolási és védelmi intézkedések segítenek megőrizni a gyűjtemény értékét. Erről már volt szó, de nem lehet elégszer hangsúlyozni. A digitális fiókodban tárolt állampapírt vagy részvényt nem eszi meg az idő (csak az állam sápolja meg, haha). A képregény és a játékdobozok papírlapjait megsüti a nap, hullámosra göngyöli a pára, eláztatja egy kiömlő pohár víz, szétszakítja egy óvatlan kisgyerek - muszáj rá vigyázni. És magamat ismétlem, de ez nagyon nehéz munka. Egy-két év oké, de amikor előkerül egy 35 éves Csodálatos Pókember első magyar kidása nyomdai, olvasatlan minőségben, és 80 000 Forintig megy a licit, akkor az egy visszajelzés arra az iszonyatosan hosszú munkára, hogy ez jó befektetés volt. Évi 24% nominális hozamról beszélünk, de a reálhozam is bőven jó, ha levonjuk az infláció értékét.
Természetesen ez talán a legextrémebb példa az utóbbi évekből, és nem lesz soha olyan befektető, akinek minden vásárlása pluszos lesz a nap végén. És itt pedig a gyűjtő a legjobb befektető gondolathoz kanyarodnék vissza: ha nem tud elmenni azon az áron később, amiért szeretné az ember eladni, még mindig mehet a gyerkőcnek, uncsitesónak vagy unokának a kiválaszott darab. Nem minden játék és képregény ennyire népszerű és kelendő, de tegye fel velem együtt a kezét, aki visszamenne a kilencvenes évekbe rábeszélni az anyukáját, hogy vegyen még néhány G.I. Joe figurát, amit elrakunk harminc évre, mert kereset- vagy nyugdíjkiegészítésnek tökéletes munícióval szolgál majd, ha havonta eladunk belőle egyet?
A képregények és játékok gyűjtése nem csupán a szórakozásról szól, hanem értékálló befektetéssé is válhat. Ugyanakkor pedig gyűjtőként teljesen jó móka. A tisztelt és gondosan ápolt gyűjtemények akár jelentős hozamokat is hozhatnak a befektetőknek, de fontos, hogy kellő információval és stratégiával közelítsünk ezekhez a befektetési lehetőségekhez. És ha nem ez a fő bevételi forrás és nem megy el idővel, akkor sincs baj, mert egy időkapszulát viszünk tovább magunkkal.
Tomster
